kosár | hírek | englishMAGYAR BORKRÓNIKA
A szőlő és a bor az egyetemes emberi kultúra része. Mikor több mint ötezer évvel ezelőtt a szőlő Közép-Ázsiából elindult világhódító útjára, a magyarok még nem a mai hazában éltek.
Honfoglaló őseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt az az állítás, hogy bor szavunk egyedi, eltér az Európában általános latin "vinum" változataitól és borászati szakkifejezéseink jelentős része (szőlő, csiger, seprő, ászok, szűr) sem latin, hanem török eredetű.
Kr.e. 800-500. Az urnasírokban talált szőlőmag leletek tanúsága alapján szőlőművelő kelták éltek Scarbantian (Sopron) és Alisca (Szekszárd) környékén.
Kr.e. 14-9. A Pannónia provinciát meghódító rómaiak már foglalkoztak szőlőműveléssel a Szerémségben (Sismium), Pécs (Sopianae), Szombathely (Savaria), Sopron (Scarbantia), Szekszárd (Alisca) Őszőny (Brigetio), Óduda (Aquincum), és a Balaton környékén.
Kr.u. 92. Domitianus császár kiadott rendeletével igyekezett gátat vetni a szőlőtelepítésnek Pannóniában.
276-282. Egy római író (Sextus Aurelius Victor) szerint Probus császár, aki szerémségi vinitor család sarjaként látta meg a napvilágot, a pannóniai Sirmium városában katonáival egy mocsaras területet lecsapoltatott, s a helyet szőlővesszővel ültette be.
990. A kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A szerzetesek széles körben elterjesztették a keresztény liturgiához szükséges bor készítésének ismeretét, a szőlőművelés gyakorlatát.
996. Géza fejedelem bencés monostort alapított Pannonhalmán a Szent Márton hegyen.
1031. Első királyunk, Szent István, fiához intézett intelmei a bor ismeretét jelzik: „...itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.”
1075. A Garamszentbenedeki apátság I. Géza király által kiállított alapító levele említést tett a mai Kunsági borvidék területén lévő Alpár és Kürt szőlőskertjeiről.
1200. Rendeletek szabályozták a szőlőtelepítést, kialakultak a szőlőhegyek (promontoriumok) és a borvidékek csírái.
1242. IV. Béla olasz, vallon és német telepeseket telepített le az elnéptelenedett területekre
1444. A török terjeszkedés elől menekülő rácok meghonosítják a vörösbor készítését, eszközeit, eljárásait.
1486. Tordason elkészült az egyik legkorábbi földesúri rendtartás a hegyszabályokról.
1631. Szepsi Laczkó Máté az első tokaji aszú elkészítésével századokra nyúló hagyományt teremt. A tokaji borok nemzetközi elismertségre tesznek szert.
1742. Megjelent az első Szőlőjövések könyve.
1825. Pozsonyban megépül az első magyar pezsgőgyár.
1875. Magyarországon is felütötte fejét a filoxéra, 120 ezer hektár ültetvény pusztult el. Ez a dátum az utána következő I. szőlő rekonstrukciónak nevezett program révén egyben a magyar szőlőtermesztés megújulásának is mérföldköve lett.
1893. Hatályba lépett az első magyar bortörvény.
1894. Elfogadták az első országos hatályú hegyközségi törvényt.
1901. Budafokon megkezdte tevékenységét az első magyar pincemesterképző iskola.
1920. A trianoni békeszerződés hatására Magyarország elveszti borvidékei 1/3-át és borfogyasztói 2/3-át.
1945-1990. Az időszak jellemzője a szemléletváltás volt. A szakigazgatás átalakult, megszűntek a hegyközségek, hatályát vesztette a bortörvény. Az ültetvények kezelése részben magánkézben maradt, a szőlőfeldolgozás, a borászat és a borforgalmazás központosításra került. Ebben az időszakban az állami tulajdonú nagyüzemek vitték piacra az árubor 85%-át.
1962-1963. II. szőlő rekonstrukciónak nevezett telepítési program, melynek keretében több tízezer hektár szőlőültetvény telepítésére került sor.
1970. Az erőltetett, államilag ösztönzött exportérdekeltség hatására az ország megtermett borának több mint fele a kelet-európai országok fogyasztóinak asztalára került.
1990-2000. Az évtized elején beállt hazai és nemzetközi politikai változások ismét gyökeresen új helyzetet teremtettek. Megszűntek, vagy átalakultak korábban meghatározó kelet-európai piacaink. A privatizáció során átalakultak az állami vállalatok, magánkézbe kerültek az ültetvények. Új utakat kellett keresni a technológiai fejlesztés, az értékesítés és az ágazati szabályozás terén.
1994. Elfogadták a Hegyközségi törvényt, megkezdődött a hegyközségi rendszer újraszervezése.
1997. Hatályba lépett a Bortörvény. Meghonosodtak az eredetgarancia nemzetközi követelmény szerinti, magyar sajátosságokat is tartalmazó elemei. A szőlő és a bor származását igazoló tanúsítvány kíséri a termelőtől a fogyasztóig.
2000. Jövedéki szabályozás alá került a bor.
Forrás: Magyar Turizmus Rt.